Történeti áttekintés
Az egyiptomi fáraók idejében nagyon fejlett, dokumentált „minőségirányítási” rendszer létezett az előkelőségek eltemetésére. Ezt “A halál könyve”-ként ismerték, amely leírta a szükséges szertartások végrehajtásának módját, és előírta az emberekkel együtt eltemetendő javak előkészítésének szabályait. Az előírt minőség elérését Necropolis főfelügyelője tanúsította kézjegyével.
Hammurabi babiloni király az időszámításunk előtti 17. században törvényeket alkotott, amelyek ékírásos formában fennmaradtak. Ezekben többek között rendelkezett a mai értelemben vett szavatosság kérdéskörében. Többek között így: “Ha egy építőmester házat épít egy férfinak, de nem készíti elég erősre, és a ház összedől és megöli a ház tulajdonosát, akkor az építőmestert öljék meg.”
Kína első császára, Csin Si Huang-ti, akinek a hatalmas, földalatti agyaghadsereg tulajdonítható a Li hegynél, elrendelte, hogy minden anyagot, amit a császári udvartartásban felhasználnak, meg kell jelölni. A jelnek azonosítania kellett a készítőt azért, hogy ha egy darab hibásnak bizonyulna, azonosítani lehessen őt, és meg lehessen büntetni.
A kereskedő céhek, amelyek az akkori élet jellegzetességét jelentették, egyben a tagjaik által készített termékek minőségének figyelemreméltó támogatói is voltak. Azt mondják, hogy azok a kereskedők, akik olyan ruhaneműt vásároltak, amelyen a Colchester céh jele volt feltüntetve ellenőrzésként, nagyon ritkán vesződtek a bálák kinyitásával, olyan nagy volt a bizalmuk az így megjelölt áruban.
Amerikában folytak az első kísérletek a minőség szabványosítására, ahol ez a növekedés és annak hatásai a legnagyobbak és a legszembetűnőbbek voltak. E szabványosítás eredménye a MIL-Q-9858, amely egy minőségirányítási rendszer előírás és a MIL-I-45208, amely meghatározza az ellenőrzési rendszer követelményeit. Mindkét szabvány érvényben van ma is, és alkalmazzák az amerikai hadiipari és egyéb szerződésekben.
Ezek a megoldások a termékek nyomon követhetőségét és az egyes tevékenységeket végző személyek utólagos azonosíthatóságát szolgálták. Ilyen értelemben közvetlenül a minőségirányítási rendszerek előfutárának tekinthetőek.
Az ISO az International Organization for Standardization rövidített neve, mely egy nemzetközi szövetsége a több mint 100 nemzet szabványainak. A központja Genfben, Svájcban található. A rövid név a görög egyenlő szóból ered. Konvencionálisan nagy nyomtatott betűkkel írjuk.
Az ISO standard a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet által kiadott nemzetközi szabvány. A modern minőségirányítási szabványok a XX. század szülöttei. Az első ISO 9000 szabványsorozat 1987-ben jelent meg, majd 1994-ben a következő változat EN ISO 9000 jelzéssel került kiadásra némi módosítással. Ezt átvették egyes országok, lefordították, és nemzeti szabványként adják ki.
A szabványosítás folyamatában figyelembe vettek sok nemzeti információt, és 1987-re kialakítottak egy szabványsorozatot, amely erősen támaszkodott a BS5750 szabványra, annak megjegyzéseire és magyarázataira. Ez a sorozat az ISO 9000, amely felöleli az ISO 9001, 9002, 9003 és 9004 szabványokat.
Az ISO szabvány fejlesztése állandó folyamat, az 1994-ben történt változtatást követően 2000. december 15-én jelent meg az új változat. A szabványalkotókat a gazdasági változások motiválják, így az új szabvány már nem (csak) az iparnak szól, s logikája és szerkezete a folyamatos fejlesztés elvére épül.
A minőségnek, a mai napig három, egymással rokon, mégis eltérő filozófiája követhető nyomon:
Japán, mindenek fölé helyezi az emberi tényezőket, az ember viszonyát a munkához, és a gyártási folyamathoz. Nagyban épít arra, hogy a dolgozók tevékeny részt vállalnak a munkafolyamatok javításában.
Amerika, prioritást ad a technikának. Általában azt vallja, hogy olyan gyártóegységet kell üzemeltetni, amelynek a működése eleve kizárja a hibalehetőséget. Ezen a koncepción némileg módosítottak, mert saját bőrükön tapasztalták, hogy a legtökéletesebb technikai berendezés sem tud hibátlanul működni, emberi kiszolgálás nélkül.
Az Európai filozófia az 1980-as évek közepétől kezd hódítani. Lényegében ötvözi az előző két szemléletet.
Az 1994-ben kialakított ISO 9000-es szabványsorozatot, 2000-ben egy kötetlenebb, új filozófiákkal felruházott minőségirányítási szabványcsoport, az ISO 9001:2000 váltotta fel.