Az egyiptomi fáraók idejében nagyon fejlett, dokumentált „minőségirányítási” rendszer létezett az előkelőségek eltemetésére. Ezt “A halál könyve”-ként ismerték, amely leírta a szükséges szertartások végrehajtásának módját, és előírta az emberekkel együtt eltemetendő javak előkészítésének szabályait. Az előírt minőség elérését Necropolis főfelügyelője tanúsította kézjegyével.

Hammurabi babiloni király az időszámításunk előtti 17. században törvényeket alkotott, amelyek ékírásos formában fennmaradtak. Ezekben többek között rendelkezett a mai értelemben vett szavatosság kérdéskörében. Többek között így: “Ha egy építőmester házat épít egy férfinak, de nem készíti elég erősre, és a ház összedől és megöli a ház tulajdonosát, akkor az építőmestert öljék meg.”

Kína első császára, Csin Si Huang-ti, akinek a hatalmas, földalatti agyaghadsereg tulajdonítható a Li hegynél, elrendelte, hogy minden anyagot, amit a császári udvartartásban felhasználnak, meg kell jelölni. A jelnek azonosítania kellett a készítőt azért, hogy ha egy darab hibásnak bizonyulna, azonosítani lehessen őt, és meg lehessen büntetni.

A kereskedő céhek, amelyek az akkori élet jellegzetességét jelentették, egyben a tagjaik által készített termékek minőségének figyelemreméltó támogatói is voltak. Azt mondják, hogy azok a kereskedők, akik olyan ruhaneműt vásároltak, amelyen a Colchester céh jele volt feltüntetve ellenőrzésként, nagyon ritkán vesződtek a bálák kinyitásával, olyan nagy volt a bizalmuk az így megjelölt áruban.

Amerikában folytak az első kísérletek a minőség szabványosítására, ahol ez a növekedés és annak hatásai a legnagyobbak és a legszembetűnőbbek voltak. E szabványosítás eredménye a MIL-Q-9858, amely egy minőségirányítási rendszer előírás és a MIL-I-45208, amely meghatározza az ellenőrzési rendszer követelményeit. Mindkét szabvány érvényben van ma is, és alkalmazzák az amerikai hadiipari és egyéb szerződésekben.

Ezek a megoldások a termékek nyomon követhetőségét és az egyes tevékenységeket végző személyek utólagos azonosíthatóságát szolgálták. Ilyen értelemben közvetlenül a minőségirányítási rendszerek előfutárának tekinthetőek.

Az ISO az International Organization for Standardization rövidített neve, mely egy nemzetközi szövetsége a több mint 100 nemzet szabványainak. A központja Genfben, Svájcban található. A rövid név a görög egyenlő szóból ered. Konvencionálisan nagy nyomtatott betűkkel írjuk.

Az ISO standard a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet által kiadott nemzetközi szabvány. A modern minőségirányítási szabványok a XX. század szülöttei. Az első ISO 9000 szabványsorozat 1987-ben jelent meg, majd 1994-ben a következő változat EN ISO 9000 jelzéssel került kiadásra némi módosítással. Ezt átvették egyes országok, lefordították, és nemzeti szabványként adják ki.

A szabványosítás folyamatában figyelembe vettek sok nemzeti információt, és 1987-re kialakítottak egy szabványsorozatot, amely erősen támaszkodott a BS5750 szabványra, annak megjegyzéseire és magyarázataira. Ez a sorozat az ISO 9000, amely felöleli az ISO 9001, 9002, 9003 és 9004 szabványokat.

Az ISO szabvány fejlesztése állandó folyamat, az 1994-ben történt változtatást követően 2000. december 15-én jelent meg az új változat. A szabványalkotókat a gazdasági változások motiválják, így az új szabvány már nem (csak) az iparnak szól, s logikája és szerkezete a folyamatos fejlesztés elvére épül.

A minőségnek, a mai napig három, egymással rokon, mégis eltérő filozófiája követhető nyomon:

Japán, mindenek fölé helyezi az emberi tényezőket, az ember viszonyát a munkához, és a gyártási folyamathoz. Nagyban épít arra, hogy a dolgozók tevékeny részt vállalnak a munkafolyamatok javításában.

Amerika, prioritást ad a technikának. Általában azt vallja, hogy olyan gyártóegységet kell üzemeltetni, amelynek a működése eleve kizárja a hibalehetőséget. Ezen a koncepción némileg módosítottak, mert saját bőrükön tapasztalták, hogy a legtökéletesebb technikai berendezés sem tud hibátlanul működni, emberi kiszolgálás nélkül.

Az Európai filozófia az 1980-as évek közepétől kezd hódítani. Lényegében ötvözi az előző két szemléletet.

Az 1994-ben kialakított ISO 9000-es szabványsorozatot, 2000-ben egy kötetlenebb, új filozófiákkal felruházott minőségirányítási szabványcsoport, az ISO 9001:2000 váltotta fel.

1. Rakj rendet!

A rendetlenség fizikai síkon a folytonos keresgélés és a dolgok nem találása miatt időzavart idéz elő. Lelki síkon érzelmi zűrzavarhoz, lehangoltsághoz, depresszióhoz vezet, gondolati síkon pedig gátolja a tiszta, világos, átlátható gondolkodást.

Ahogy Popper Péter írta A belső utak könyve című művében:

„Akiben zűrzavar van – zűrzavart hoz létre  környezetében. Akiben rend van – rendet teremt maga körül.”

Fontos tehát, hogy rendbe tedd a dolgaidat! Ezt kezdheted akár kívülről, fizikai síkon egy alapos nagytakarítással, szelektálással, lomtalanítással, de indulhatsz belülről is egy lelki nagytakarítással a gondolataid, elméleteid és nézeteid átvizsgálásával, újraértelmezésével és rendbe tételével. Én úgy tapasztaltam: mindegy, hogy melyik síkon indulsz neki, mert a dolog oda-vissza hat.

A lelki nagytakarítás során érdemes a következő életterületeket átgondolni (ezek nagy részét a grafológiai elemzés során is vizsgáljuk):

• Szellemi sík, mentalitás
• Saját magad
• Kedélyállapot, érzelmek
• Család, emberi kapcsolatok
• Munka, hivatás, karrier
• Pénzügyek
• Szabadidő, kikapcsolódás, kreativitás
• Ösztönök, motiváció
• Egészség

Gondold végig, hogy milyen gondolati, érzelmi „lomokat” halmoztál fel az adott területen, mi az, ami visszahúz, ami megakadályoz a kibontakozásban?

Amíg a régi, idejét múlt dolgokba kapaszkodsz, addig nem tudsz előre nézni, örülni a jelennek.

2. Teremts stabil alapokat!

A rendrakás során szembesülhettél azzal, hogy mely életterületeket hanyagoltad el a legjobban, mely életterületek működnek jól és melyeket szabályoztad túl. Tudod, hogy mely életterületeken lenne szükség nagyobb szervezettségre, és melyeken kell lazítanod.

A stabil alapok megteremtése azt jelenti, hogy elengeded a régit, szakítasz a merev, nem működő szokásokkal, nézetekkel, gondolatokkal. Ezáltal helyet csinálsz az újnak, vagyis hasznos, jól működő szokásokat alakítasz ki.

Tipp: a szokások kialakításában Stephen R. Covey A Sikeres Emberek Hét Szokása című könyve számodra is inspiráló lehet. Mi is ez a hét szokás?

1. szokás – Proaktivitás- avagy aktív, kezdeményező hozzáállás kialakítása, aminek legelső lépése,hogy felismerjük a választásainkban rejlő erőt!
2. szokás – Már a kezdetkor lásd a célt, mivel a célképzés nélküli jövőkép örökké csak álom marad!
3. szokás – A fontos dolgokat tedd az első helyre. Ha a fontos dolgokat elódázod, akkor előbb-utóbb sürgőssé válnak. A sok sürgős dolog pedig kapkodáshoz, fejetlenséghez, rendetlenséghez vezet.
4. szokás – Kölcsönös győzelemre és együttműködésre törekvés a versengés és a különállás helyett
5. szokás – Először a másikat értsd meg, aztán értesd meg magad! (Hmmm… Ez egy kicsit meglepett, mert én a pont fordítva gondoltam… Bár ha azt nézem, hogy minden egyes grafológiai elemzés révén, amikor egy másik ember személyiségét ismerem meg önmagamról is sokat tanulok, akkor már nem is áll olyan távol a dolog ;-))
6. szokás – Használd ki a szinergiákat és ismerd fel a csapatmunka előnyeit. Ha mindig mindent egyedül akarsz csinálni, akkor nehezen fogsz előrehaladni és sikereket elérni.
7. szokás – Élezd meg a fűrészt, ha fát akarsz vágni…. Ez egy metafora arról, hogy miközben teljesen elmerülnél a célok megvalósításában, a güzülésben, időnként tégy olyan dolgokat is, amelyek feltöltenek, örömet szereznek, amelyek testileg-lelkileg megújulsz, különben kiégsz.

3. Dolgozz keményen!

Ha notórius halogató vagy, vagy ha önbizalomhiányban szenvedsz, akkor ez igazi kihívást jelenthet a számodra. A cselekvésnek ugyanis mindig van valami látszata, eredménye, ami lehet siker, de lehet kudarc is. A cselekvéssel és az újrapróbálással, azonban megtanulod az akadályokat és a nehézségeket kezelni, és megérted, hogy:

” A kudarc csak akkor kudarc, ha nem tanulsz belőle”.
Ronald Niednagel.

4. Fejleszd az akaraterődet!

Egy cél, egy terv megvalósításához irányított erőkifejtés szükséges. Belső erőre van szükséged ahhoz, hogy az első sikertelen próbálkozás után, felállj és továbbmenj, és ahhoz is, hogy következetesen haladj a célod felé.

Az akaraterő fejlesztésének legjobb módszere, ha megtartjuk a magunknak és a másoknak tett ígéreteket. Ha megtartjuk, amit ígértünk, az erősíti az önmagunkba vetett hitünket, megbízhatóságot, tartást és tisztességérzetet ad, ami növeli önbecsülésünket.