Az üzleti terv minden vállalkozás alapja. Összessége, leírása mindazon tevékenységeknek, amely egy induló vagy már működő, de fejlődni akaró vállalkozás feladatait leírja, meghatározza.
Természetesen más alapokon nyugszik egy indulni tervezett vállalkozás üzleti terve és más egy már működő vállalkozásé.
Az üzleti terv tulajdonképpen egy döntés-előkészítő tanulmány és eszköze azoknak a céloknak leírására és vizsgálatára, melynek keretében a vállalkozás tevékenységét kívánja megkezdeni vagy, mint működő vállalkozás kibővített tevékenységekkel folytatni.
Az üzleti terv keretében kell megvizsgálni a működés piaci lehetőségeit, körülményeit, jogi, technikai-technológiai követelményeket, céljainkat az adott térben való elhelyezkedésünket, humán és technikai eszközeinket, melyek egy gazdaságilag reális döntés alapját fogja képezni.
Gyakorlati tanácsként javasolható, hogy egy üzleti terv elkészítése előtt rendezzük gondolatainkat, gondoljuk jól át, hogy mit szeretnénk. Új vállalkozásként lépni a piacra vagy meglévő vállalkozásunkat szeretnénk továbbfejleszteni, innovatív új termékkel vagy új szolgáltatással lépni előre.
Mindkét esetben jó eredménnyel alkalmazhatjuk a SWOT-analízist!
A SWOT-analízissel feltérképezhetjük egy piac, iparág, üzlet, termék, szolgáltatás stb. piaci életképességét, illetve megismerhetjük, hogy mely feladatok a legfontosabbak stratégiai szempontból.
Leggyakrabban az üzleti terv részét képezi, bankok vagy befektetők számára készül, hogy látható legyen az üzleti tervben, melyek a befektetés megtérülésének esélyei, arányai.
A SWOT egy angol mozaikszó, 4 szó kezdőbetűiből áll össze:
- Strengths – erősségek
- Weaknesses – gyengeségek
- Opportunities – lehetőségek
- Threats – veszélyek
A SWOT-elemzés magyar megfelelője a GYELV-elemzés.
- Gyengeségek: belső tényezők, olyan dolgok, amik nem jól működnek, de lehet rá befolyásunk, hogy jobb legyen.
- Erősségek: belső tényezők, pozitív dolgok, amik jól működnek és lehet rá befolyásunk, hogy még jobban működjenek.
- Lehetőségek: külső tényezők, olyan adottságok, amelyeket nem tudunk befolyásolni, de kedvezőek, és rájuk építve kihasználhatjuk az erősségeinket.
- Veszélyek: külső tényezők, olyan korlátok, negatív tényezők, amelyeket nem tudunk befolyásolni, és csökkentik a siker esélyeit, kockázatot is jelentenek.
Amikor SWOT-elemzést végzünk egy üzleti terv kiértékelése céljából, akkor a hangsúlynak nem azon kell lennie, hogy mindenféle erősséget, gyengeséget, lehetőséget és veszélyt felsoroljunk, hanem inkább azon, hogy felismerjük azokat, amelyek kapcsolatban állnak az üzleti elképzeléseinkkel.
Az üzleti terv formájára nincs jogszabály, azonban alapvető követelmény, hogy áttekinthető legyen, felépítésében elősegítse a gyors döntések meghozatalát.
Egy üzleti terv általánosságban – a teljesség igénye nélkül – az alábbi részekkel rendelkezik:
- Összefoglaló, amely a gyors megismerést, áttekintést szolgálja
- A vállalkozás bemutatása, működésének története. Ismertetni a vállalkozás erőforrásait, lehetőségeit
- A termék vagy szolgáltatás bemutatása. Ez a rész megismerteti a terméket vagy szolgáltatást.
- Termelési terv. Azt vázolja, hogy a vállalkozás hogyan fogja előállítani termékeit, milyen szolgáltatást fog nyújtani.
- Marketing terv. Ebben a fejezetben kell bemutatni a vállalkozás értékesítési koncepcióját.
- Pénzügyi terv. Itt kell bemutatni a vállalkozás pénzügyi helyzetét és itt kell átfogó előrejelzést adni a vállalkozás pénzügyi teljesítményéről, arról például, hogy mekkora forgalom kell ahhoz, hogy a vállalkozás fedezni tudja költségeit.
- Kockázatelemzés. Ide tartozik a vállalkozás belső működésének és külső környezetének kockázat szempontú elemzése.
A modern piacgazdaság, az üzleti élet, az üzleti tervezés értékeli és igényli az innovációt, ezért most beszéljünk erről is.
“Mindenki tudja, hogy bizonyos dolgokat nem lehet megvalósítani, mígnem jön valaki, aki erről nem tud, és megvalósítja.” (Einstein)
Mi is az innováció?
Az innováció egy kreatív ötletből születő folyamatot jelöl, amely megvalósítja az ötletet. Az innováció elméleti alapjai legelőször 1934-ben Schumpeter tanulmányában jelentek meg. Ennek nyomán ma a következő típusait különböztetjük meg: új termék bevezetése, új gyártási mód bevezetése, új piac megnyitása, új nyersanyag- vagy félkész termék-forrás megszerzése, iparági átszervezés. A második modernizáció elméletének (Garai László) nyomán az innovációt ma már a gép helyett az ember-gép-rendszerre értelmezzük. A kreativitástól annyiban különbözik, hogy olyan folyamatot jelöl, amelynek egyik első állomása maga a kreativitás, vagyis az alkotóerő, új ötlet, elképzelés, amely alapja lehet minden fejlesztésnek. A kreativitás (például feltalálói ötlet) akkor válik innovációvá, ha meg is valósul (a feltalált dolog, eszköz gyártása megindul), vagyis ha az ötletet, elképzelést végül a napi gyakorlatban is alkalmazzák, ha tehát a kreativitás innovatív produktummá válik.